2025. október 6-án este hatkor mutatták be a Kelet Kávézóban Ferencz Orsolya idén megjelent Félálom című kötetét. A költővel Katona Ágota beszélgetett.
A csíkszeredai származású szerző debütkötete idén tavasszal jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában. Bár a könyvvel és szerzőjével a nyár folyamán már megismerkedhettek az olvasók Pesten a Lumenben, október elején Budán is sor került egy hangulatos kötetbemutató estre a Kelet Kávézóban. Miután Ferencz köszöntötte az érdeklődőket és felolvasott néhány verset, Katona kiemelte, hogy
a kötet különlegessége abban rejlik, ahogyan a természet és a technika motívumai sajátos harmóniában összefonódnak.
Amíg a régi álmoskönyvekben szinte minden tárgynak megvolt a maga jelentése, a modern kor technikai eszközei kimaradtak ezekből a gyűjtésekből, pedig, mint mondta, természetes, hogy álmainkban is megjelennek a mindennapjainkat meghatározó technológiai eszközök. Ezzel kapcsolatban előzetesen megkérte Ferenczet, hogy a „lift”, az „akkus fülhallgató” és a „féklámpa” szavakhoz készítsen álomfejtő szócikket vagy akár verset. Ferencz álomfejtései alapján a lift megjelenése arra utalhat, hogy épp szintet lépni készülünk, előrelépés előtt állunk, de érdemes óvatosnak lennünk. Az akkus fülhallgató azt jelezheti, hogy valamiért különösen fontos számunkra, mit gondolnak rólunk mások, és szeretnénk jobban ráhangolódni a környezetünk visszajelzéseire. A féklámpa pedig figyelmeztetés: ideje lassítani, mert a változás már közeledik, de nem szabad siettetni, minden akkor történik, amikor eljön az ideje.
Katona arra is kíváncsi volt, hogy mit tanulhatunk az álmainkból. A költő szerint az álmok legfőbb tanítása a kreativitás: hiszen képzelete mindenkinek van, még annak is, aki nem művészettel foglalkozik. Képzeletünk alvás közben is folyamatosan dolgozik. Mint mondta,
az álmokban gyakran intenzívebben élünk meg bizonyos érzelmeket, mint ébren,
hiszen az agy érzelmi tevékenysége ilyenkor még erőteljesebb. Az álmok így utat nyitnak a tudattalanhoz, a rémálmok pedig hasznos „próbafutamok” lehetnek, mivel negatív forgatókönyveket játszunk le bennük, amelyek segíthetnek a mindennapi helyzetek feldolgozásában. Ferencz azt is hangsúlyozta, hogy érdemes álmainkat végiggondolni, sőt lejegyezni is, mert sokat tanulhatunk belőlük önmagunkról. Elmondása szerint új kötetét is az álomnaplók feldolgozása és
az a vágy inspirálta, hogy szövegszinten megjelenítse azt a váratlanságot és sajátos logikát, amely az álmok világát jellemzi.
Ezután Katona arra kérdezett rá, hogy mi jelenti a legnagyobb nehézséget ebben a különleges versnyelvben, illetve abban, hogy a szerző így alkot. Válasza alapján Ferencz inkább a szépséget látja benne, mintsem a nehézséget. ,,Az a pozitívuma, hogy az ember képes egy cseppben tengert kutatni, egy képben egy egész világot. Ez nagyon izgalmas. Engem mindig azok a versek vonzanak be, amelyek megdolgoztatnak, anélkül, hogy túlságosan leterhelőek lennének, mégis igénylik, hogy megfejtsd és újraolvasd őket, akárcsak egy álmot” – fogalmazott a költő. Ugyanakkor a legnagyobb kihívás, hogy a szerző ne veszítse el a fókuszt, ne sodródjon öncélúan egyik hasonlattól a másikig, hanem tartsa szem előtt a vers és a kompozíció célját, maradjon konzisztens.
A kötet vizuális világa Görcz Andrea illusztrátor munkáját dicséri. Ferencz elmondta, hogy kifejezetten inspiráló volt számára az együttműködés, mert Görcz rendkívül erős a tipográfiai gondolkodásban, a borítón látható betűtípus például a saját fejlesztése. A ciklusgrafikákat is ő készítette, és a közös munka során sok egyeztetés, kísérletezés és variáció előzte meg a végső döntéseket. A borítón domináló sötétlila árnyalattal a félhomály hangulatát szerették volna megidézni. A szerző hozzátette, hogy tudomása szerint
ez az első padlizsánlila színű kötet a FISZ történetében, ami még különlegesebbé teszi számára a könyvet.
A beszélgetés itt félbeszakadt, és Katona bevonta a közönséget az est menetébe. Elmondta, hogy Ferencz hamarosan felolvas egy verset, majd a vendégeket arra kérik, hogy a hallottak alapján asszociáljanak egy állatra. A résztvevők kézhez is kapták A sötétről című vers szövegét, hogy jobban elmélyülhessenek benne. A feladat célja az volt, hogy a közönség közösen gondolkodjon, és kiderüljön, akad-e valamilyen visszatérő motívum vagy közös pont az asszociációkban. A cetlik begyűjtése után Ferencz és Katona fel is olvasták a közönség ötleteit. Az állatok között megjelent a párduc, az őz, a szentjánosbogár, sőt, a méh is, de
a legtöbbeknek a vers a rókát juttatta eszébe.
Zárásként a moderátor egy rövid, játékos villámkérdés-sorozattal készült. Megtudhattuk, hogy Ferencz nem szívesen adna másik címet a kötetének, annyira szereti az eredetit – különösen az időjelző motívumát és az általa kifejezett megszakítottságot. Az a kérdés is felmerült, hogy van-e olyan vers, amelyet utólag visszagondolva inkább kihagyna a kéziratból. Ferencz mosolyogva válaszolta, hogy egy verssel kapcsolatban bizonytalan volt, de pont arra kapott nemrég pozitív visszajelzést. Ez a visszacsatolás megerősítette benne, hogy
néha éppen azok a szövegek találnak utat az olvasókhoz, amelyekkel kapcsolatban a szerzőnek kétségei vannak.
Ferencz Orsolya könyvbemutatója nagy tapssal zárult a Kelet Kávézóban, majd az érdeklődőknek lehetősége nyílt a helyszínen megvásárolni és dedikáltatni a kötetet, valamint személyesen is feltehették kérdéseiket a költőnek.
Ferencz Orsolya Félálom című kötetének bemutatója, Budapest, Kelet Kávézó, 2025. október 6.
A borítófotót Gondos Mária Magdolna készítette.
